A Petőfi Népéből értesültem arról, hogy mediterrán séta kerül megrendezésre 2013. július 5-én, pénteken az Arborétumban. Az újságból azt is megtudtam, hogy szakvezetéssel fog zajlani, ami ráadásul ingyenes! Ennek különösen örültem, mert a mai világban nagyon ritka, hogy valami ingyenes legyen. Ez a kis kedvcsináló cikk, és a jó idő egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a részvétel mellett döntsek.

Meglepetésemre több ismerőssel is találkoztam a körülbelül 35-40 résztvevő között. Pozitív élmény volt számomra, hogy a séta pontban 5-kor kezdődött. A sétát vezető hölgy, Sipos Istvánné Mónika érdekes, színes az Arborétumról, és A mi erdőnk-ről szóló prospektusok kiosztásával, valamint rövid történeti ismertetővel nyitotta meg az eseményt.

A körút során megtudtam, hogy annak a pici és rendkívül illatos orgonabokornak - ami nálunk is megtalálható a kertben -, igazából perzsa orgona a neve. Szintén a séta elején derült fény arra, hogy a mindenki által csak Békás-tóként emlegetett halastó, igazából vastalanító medence. Nagyon kevesen tudnak arról, hogy az itt fellelhető víz, magas vastartalma miatt alkalmatlan a növények öntözésére, ezért volt szükség egy köztes megoldásra (jelen esetben egy halastóra), ahol addig áll a víz amíg a benne lévő algák ki nem fejtik jótékony vastalanító hatásukat.

Mindezek mellett számos hárs-és fenyőfafajjal ismerkedhettünk meg. Megtudtuk, hogy az amerikai, és ezüst hársból készült tea allergiát okozhat, míg a nagylevelű, kislevelű, valamint széleslevelű hárs kiválóan alkalmas erre a célra.

Az Arborétumban megbizonyosodhatunk arról, hogy az élet bizony utat tör magának. Ezt példázzák azok a fenyőfák amelyeket Karácsonykor kivágtak a tolvajok, ennek ellenére újra kinőttek, és kihajtottak, igaz mindez kb. 10 évükbe került. Továbbá azok a gallyak, amelyeket védelmi céllal szúrtak le a frissen ültetett ciprusok mellé, mégis kihajtottak.

A séta során láthattunk többek között egy fiatalabb, és egy idősebb libanoni cédrust is. Számomra érdekes információ volt, hogy az idősebb példányok pusztulásuk előtt pár évvel nagyon sok tobozt hoznak. A fiatal példány mellett elhaladva kérdésként merült fel, hogy vajon miért nem hasonlít Csontváry festményéhez. Az idős cédrust látva megkaptuk a választ, itt ugyanis már több volt a hasonlóság.

Megtudtuk, hogy a magyal kétlaki növény. Sétavezetőnk megkérdezte, vajon honnan tudjuk, milyen nemű növénnyel állunk szemben? Senki sem tudta, bár a válasz rendkívül egyszerű volt: csak a női ivarú növény hoz bogyós termést.

Mindezek mellett megismerkedtünk a törökmogyoróval, melyet előszeretettel tesznek mogyorós csokikba, mert olcsóbb, de az Arborétumban nem sok termést találunk, ugyanis az ovisok és a mókusok mindet begyűjtik ("ami a földre hullott, elvihető" - jelszóval). Láttunk továbbá homoktövist, ami (ha nem azonnal fogyasztjuk) lefagyasztva a legegészségesebb, mert így őrizhető meg benne a legtöbb vitamin.

A Mediterrán ösvényről nyíló Kínai ösvény első fája a szecsuáni ős-mamutfenyő. Egy pillanatra itt is megálltunk és megtudtuk, hogy ezt a fát csak 1941-ben fedezték fel Kínában, és mára már annyira visszaszorult, hogy csak kisebb foltokban található meg. Nálunk teljesen télálló, elviseli a magas talajvizet, illetve a mérsékelt levegő- és talajszennyezést.

A séta végén lehetőségünk nyílt bemenni a Mária kápolnába, ami nagyon szép, ugyanis pár éve festették ki. Itt rövid ismertetést hallhattunk az épület történetéről, majd megnéztük a barlanglakást a kápolna mellett, ahol állítólag egy szerzetes élt a világtól elvonultan.

A kápolnából kilépve elkezdett szemerkélni az eső, de nem szomorodtunk el, mert a Székely kapus bejáratnál friss levendula csokrokból választhattunk.Sétavezetőnknek megköszöntük a rendkívül érdekes és tartalmas ismertetést, majd mindannyian élményekkel, és frissen szerzett növényismereti tudásunkkal gazdagodva távoztunk.

Ezúton is szeretném megköszönni mindannyiunk nevében Sipos Istvánné Mónikának, hogy minden kérdésünkre mosolyogva, szívből jövő lelkesedéssel válaszolt, és megpróbálta beszámolóival a lehető legérdekesebbé tenni kirándulásunkat.

Beke Kitti

További fotók a Facebook-on.

Vissza a kezdőlapra...