tartja a régi magyar mondás, azaz az eredményes vadászathoz a jó kutya nélkülözhetetlen. Annyira fontos azonban, hogy jó legyen, hogy vadászaton csak az a kutya vehet részt, amely rendelkezik vadászati alkalmassági vizsgával (VAV).
Hogy hogyan néz ki egy ilyen vizsga és milyen követelményeknek kell négylábúinknak megfelelni? Ebben segít nekünk az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztálya és a Magyar Labrador Retriever Egyesület, által készített a " Vizslák, retrieverek, fürjész- és kajtatóebek vadászati alkalmassági vizsgája” c. kisfilm.
VIZSGASZABÁLYZAT (VAV)
A vadászati alkalmassági vizsga olyan követelményeket és feladatokat tartalmaz, amelyek végrehajtása a vizsga eredményes munkájához feltétlenül szükséges. Ezért esik fő hangsúly a fegyelem és a lövés utáni munkára. Ezeket a feladatokat nem teljesítő vizsla nem alkalmas a vadászatra.
Vadászatra alkalmas a vizsla, ha a vizsgán az elérhető összes pontszám legalább 50 %-át megszerezte.
A feladatok részletes ismertetése:
A Vadászati Szabályzat rendelkezéseit mindenben be kell tartani. Ezért felelős a vizsgáztató és a vizsgázó vadász is.
1. Viselkedés lőálláson (3)
A mai vadászati viszonyok között fontos feladat. Ráhajtásoknál az elálló vadász vizslája nem zavarhatja a vadászatot.
A vizslának a lőálláson álló vadász mellett, vagy előtt feküdnie vagy ülnie kell. A hajtás zajára, lövésekre és eső vadra csak parancsra kelnek fel.
A vizsgát úgy kell megrendezni, mintha hajtás lenne. A vizslások felállnak a lőálláson, egymástól legalább 15 méterre egy sűrűség szélén (erdősáv, kukorica, stb.). A sűrűben néhányan hajtanak, utánozva a hajtók zaját. Puskás is menjen a hajtásban és 20-30 lépésenként adjon le egy lövést.
Az elálló vadásznak is kell lőnie a vizsgáztató utasítására.
A lövéseknél a biztonságra ügyelni kell. A rendező mindig igazítsa el a hajtókat és a vadászokat egyaránt, hogy merre lőhetnek.
Szabályos végrehajtás: a vizsla láb mellett hasal vagy ül, sem lövésre, sem zajra, sem vadkelésre helyét nem hagyja el.
2. Láb mellett követés vonal hajtásban (3)
Vadászat közben adódik olyan hajtás, amikor a vizslának nem kell dolgoznia. Ilyenkor vezetője lába mellett haladjon és onnan csak parancsra mozduljon el. A rendező állítsa hajtó vonalba a vadászokat és indítsa el őket vonalhajtásban. A vizsla láb mellett menjen. Nem kell szigorúan a láb mellett maradáshoz ragaszkodni, mehet előtte, utána is, de ne távolodjon el két-három méternél messzebb. Hajtás közben a vadásza a vizsgáztató utasítására adjon le lövést. Küldje előre a vizsláját, hívja be.
Szabályos végrehajtás: a vizsla láb mellett a vadász menetsebességének megfelelően haladjon, vezetője lövésére, vagy más vadász lövésére ne menjen el láb mellől, csak parancsra.
3. Behívás, visszahívás, megállíthatóság (6)
A gyakorlat vadászaton a vizsla fegyelmének elbírálásához egyik legfontosabb feladat.
Vizsgálandó más feladat végrehajtása közben, de legfőképpen a keresés közben.
Követelmény: a megszokott jelre a vizsla azonnal jöjjön vissza vezetőjéhez, bármilyen körülmények között. Vadászaton emberi hanggal, tehát hangjellel ne hívjuk a vizslát, mert minden hangoskodás erősen zavarja a vadat. Ezért szoktassuk a vizslát síphoz, füttyjelre.
Szabályos végrehajtás: a vizsla a jelre azonnal térjen vissza vezetőjéhez és ebben semmi ne zavarja meg.
4. Viselkedés lövésre (3)
A második feladat, de főleg a keresés közben kell elbírálni. Minősítendő a vizsla viselkedése lövésre. Lövéstől félő vizslánál a lövésfélés a bírálati lapon megjegyzendő. Amennyiben keresés közben a félés olymértékű, hogy a lövés után a keresést nem hajlandó folytatni, vagy elmenekül, nem akar vezetőjéhez visszamenni, a vizsgából ki kell zárni. A vizsgán legalább kétszer kell lőni, hogy viselkedése feltétlenül elbírálható legyen.
Követelmény: a vizsla lövéskor maradjon nyugodtan, figyelje vezetőjét, ne rohanjon sehová, más vadász felé sem. Ha vezetője vadat lő és a vizsla azt leesni látja, parancs nélkül is mehet elhozásra.
Szabályos végrehajtás: lövésre a vizsla hasaljon, üljön, de legalább is helyzetét jelentősen ne változtassa a további parancsig.
5. Viselkedés vadkeléskor (3)
A vadászatot leginkább zavaró az a vizsla, amelyik minden felkelő vad után elrohan.
Követelmény: vadkeléskor a vizslának nem szabad a vad után elszaladnia, hanem vezetőjének parancsára folytatni kell a keresést. Ha mégis beugrana, visszahívható legyen.
Szabályos végrehajtás: nagyon jó, ha a vizsla a felkelő vad előtt hasal, de legalább maradjon helyben és ne üldözze a már elrepült vadat.
6. Keresés vadászaton (5)
A vizsgán az adott terepnek megfelelően kerestessük a vizslát. Ez lehet alacsony növényzet, magasabb növényzettel fedett terep, sás, gyékény, náddal szegélyezett árok, stb.
A feladatnál azt kell elbírálni, hogy az éppen adott terephez hogyan alkalmazkodik a vizsla keresése úgy, hogy a vadász lövéshez jusson. Nem a széles, nagy stílusú keresés a fontos (ez csak arra alkalmas területen legyen), hanem a vad megtalálására való igyekezet, a terepnek megfelelő keresés a fontos.
7. Együttműködés a vezetővel (4)
Elbírálandó, hogy a vizsla mennyire figyel vezetőjére munka közben, együtt vadászik-e vele, vagy csak önállóan követi ösztöneit.
8. A vad jelzése, utánhúzás (kajtató ebek kivételével) (4)
Ezt a feladatot keresés közben kell elbírálni. Ha a vizsla friss szimatot érez, azt óvatos mozgásával jelezze. Lassan húzzon a vadra és azt állja meg. Nem értékelhető a vizsla munkája, ha szél alatt keresve jelzés nélkül a vadba belerohan és azt felveri. Ha állás közben a vad elgyalogol, a vizsla húzzon utána. Különösen magasra értékelendő, ha a vizsla parancsra, vagy öntevékenyen elgyalogoló vad elé kerül és úgy állja meg. A vizsla lehetőleg kitartóan állja a vadat és azt kitapogatással a vadász rebbentse fel. Ha ez nem lehetséges, a vizsla csak parancsra rebbentse a vadat.
9. Sebzett vad megkeresése csapán (vonszalék) (6)
A felhasznált vadat legalább 150 m hosszon, a vonszalékon kell húzni, amelyben egy tompa szögű törést csinálunk. A csapa elején néhány tépett tollal jelezni kell a csapa elindulásának helyét, a végén pedig ott kell hagyni a vadat. Lehetőleg azt a vadat kell otthagyni, amellyel a csapát húztuk. A vadat bármilyen módon elrejteni nem szabad. Ha a csapát nyílt terepen fektetjük, a csapahúzónak nagy ívben kerülve vissza kell térnie a csapa indulásának helyére. Fedett terepen az egyik vizsgáztatónak a csapa végén elrejtőzve kell maradnia, hogy lássa a vizslát mikor a vadhoz ér.
A vezető és a vizsla a csapa húzását nem láthatja. A vizsgáztató a vezetőnek megmutatja a csapa indulását, és megmutatja neki a tollat, engedi, hogy alaposan megszimatolja az indulási helyet, majd elindítja. A csapán 20 méterig pórázon is követheti a vizslát, utána azonban annak szabadon kell csapát kidolgoznia. A vezetőnek állva kell maradnia.
A vizslának a csapát nyugodtan kell követnie egészen a vadig. Ha a csapáról letér, de parancs nélkül önállóan arra visszatér és folytatja a munkát, a letérés nem minősül hibának. Ha letérés után nem tér vissza a csapára, vezetője a vizsgáztató utasítására hívja be és indítsa újra a csapán. Ezt kétszer megismételheti. Ha a vizsla nem jut a vadig, a feladatot nem teljesítette.
A megtalált vadat a vizsla tépés, rágás nélkül vegye fel, és vigye vezetőjéhez.
Ha a vizsla jól dolgozta ki a csapát, de nem hozza el a vadat, a feladatot nem teljesítette.
10. Lőtt vad megkeresése légszimattal (5)
A gyakorlat célja a lelőtt vad légszimattal való megtalálása és elhozása.
A vizsgán a következőképpen hajtjuk végre a feladatot: Fedett, de átlátható terepen kihelyezünk 2-4 db lőtt vadat és azt a vizslával légszimattal megkerestetjük. Feltétlenül figyelembe kell vennünk a szél irányát, de nem fontos ellenszéllel, szembeszéllel kerestetni a vizslát, ezt azonban az értékelésnél figyelembe kell venni.
A vad helyétől mintegy 50 m távolságra a vezető elhozási paranccsal keresni küldi a vizslát, hogy a kihelyezett vadat megkeresse. A vezetőnek 50 m-nél közelebb nem szabad mennie a kihelyezett vadhoz.
Elbírálandó a vizsla igyekezete a vad megtalálására, orrhasználata, tervszerű keresése.
Keresési idő: 10 perc.
Ha megtalálja, a vadat vezetőjéhez kell vinnie.
A vezető keresés közben irányíthatja vizsláját síppal, vagy kézjellel.
11. Lőtt vad elhozás (4)
Minden megtalált vadat a vizslának el kell hoznia.
A légszimat, vagy a csapamunkával együtt kell elbírálni.
Szabályos végrehajtás: a megtalált vadat a vizslának jól kell megfognia, nem túl erősen, sem túl gyengén, a felvett vadat vezetőjéhez kell vinnie.
Hiba, ha elhozás közben leteszi a vadat és otthagyja.
Nem számít hibának, ha rossz fogás következtében fogást igazít, de felszólítás nélkül tovább hozza a vadat.
12. Lőtt vízivad elhozása mélyvízből (4)
Ehhez a feladathoz olyan vízinövényzettel (gyékény, nád) benőtt területet kell biztosítani, ahol a víz is elég mély ahhoz, hogy a vizsla úszni tudjon.
Ebbe a növényzetbe kell a lőtt kacsát bedobni – a vizsla nem láthatja – úgy, hogy a parttól legalább 10 méterre legyen. A bedobott kacsát a vizslának légszimattal kell megkeresnie és vezetőjéhez vinni.
A vezető vizsláját intéssel, dobással irányíthatja, ez azonban a minősítést rontja.
Szabályos végrehajtás: a vad bedobása után a vezető keresni küldi a vizslát.
Keresési idő: 10 perc.
A vizsla a megtalált vízivadat vezetőjéhez viszi és átadja. Ha a vízpartra érve a vadat leteszi, fogást igazít, de parancs nélkül vezetőjéhez viszi, nem hiba.
Ha a vizsla nem találja meg a vadat, vagy azt nem úszva kell hoznia, akkor külön mély vízbe dobással kell kihozatni a vadat, hogy a vizsla úszni tudását megállapíthassuk.