Kecskeméti Arborétum

Csalánosi Géngyűjtemény

LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ

Az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetés tűzvédelmi szabályai

A növényi hulladék égetése csak egyéb jogszabályok (erdővédelmi, levegőtisztasági, stb.) betartása és a szükséges engedélyek birtokában lehetséges!

Az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység.

A tervezett égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával a tűzoltóságnak lehetőleg írásban be kell jelenteni. Ezzel csökkenthető a téves tűzriasztások száma és mérsékelhetők a felesleges vonulások okozta plusz költségek.

 

TŰZGYÚJTÁSI TILALOM elrendelése idején TILOS az avar-, a tarló-, a legelő-, a nád és a növényi hulladék égetése!

A tűzgyújtási tilalom fennállásáról tájékozódhat a tűzoltóságokon, valamint a polgármesteri hivatalokban is.

A tarlóégetést a legelőkön, a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen.

A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos.

Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel.

A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos.

A cséplési hulladékok, így pillangósvirágú magvak hulladékai és egyéb hulladék, a fatisztogatás hulladékai (a továbbiakban: növényi hulladékok), a hernyófészkek és az arankafoltok – megfelelő tűzvédelmi óvórendszabályok betartásával – csak a helyszínen égethetők.

Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.

Ennek érdekében:

-          A tarlót vagy az érintett területet az égetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani,

-          A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,

-          A tarlóégetést 30 ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,

-          A tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott (lapátok, parázscsapók, vízzel teli háti permetező), megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni,

-          Az égetés helyszínén legalább egy traktort ekével ellátva a helyszínen készenlétben kell tartani,

-          A tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani,

-          Erős szélben TILOS tarló –vagy növényi hulladékot égetni!

-          Ha az égetés közben erős szél támad a tüzet azonnal el kell oltani.

FONTOS, hogy a tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

A tűzvédelmi szabályok megszegése esetén annak súlyosságát és következményeit mérlegelve a felelőssel szemben a katasztrófavédelmi kirendeltség 100.000 - 3.000.000 Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot szabhat ki, melynek megfizetése a büntetőjogi, ill. a polgári felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól nem mentesít.

A hulladékégetés humán- és környezet-egészségügyi kockázatairól

A tűzgyújtással, tűzgyújtási tilalommal és a mezőgazdasági hulladék égetésével kapcsolatos jogi szabályozás kiindulópontja a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, illetve annak a levegő védelméről szóló rendelkezései, továbbá a törvény felhatalmazó rendelkezése alapján megalkotott, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) 27. § (2) és (3) bekezdésével elrendelt általános tilalom. A szabályozás (2) bekezdése egyrészt általános jelleggel megtiltja hulladék nyílt téri égetését, valamint a (3) bekezdés a tilalmat kiterjeszti a lábon álló növényzet, tarló illetve tarló-és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék (továbbiakban: növényi hulladék) égetésére is.

A fentiekben meghatározott főszabály alól kivételt engedve a következő jogszabályok teszik lehetővé a növényi hulladék égetését:

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján a védett és fokozottan védetté nyilvánított életközösségekre (pld. védett növénytársulások) vonatkozóan a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet állapít meg speciális szabályokat. A bekezdésben hivatkozott kormányrendelet 7.§-nak (4) bekezdése értelmében az erdőterületen található védett növénytársulásokban a teljes talaj-előkészítés és a vágásterületen az égetés csak növény-egészségügyi indokból vagy természeti kár megelőzése, illetve elhárítása miatt végezhető.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § (1) bekezdésének b) pontja szerint természeti területen a felügyelőség engedélye szükséges: a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez. A hivatkozott jogszabály 4. § b) pontjában foglalt fogalom-meghatározás szerint természeti területnek minősül valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természet közeli állapotok jellemeznek.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Etv.) az erdőben és annak kétszáz méteres körzetében való tűzgyújtást és annak kivételeit (vágástéri hulladék égetése, tűzrakó helyen kialakított tűz, mészégető, faszénégető) szabályozza.  Az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az Etv. hatálya alá tartozó erdőterületekre terjed ki. E rendelet az erdőterület vonatkozásában szabályozza az égetési feltételeket beleértve a tűzgyújtási tilalom időszakát is.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvtv.) 48. § (4) bekezdés b) pontja szerint a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása.

A hatályos jogi szabályozás áttekintésénél ki kell emelni a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat 606. §-át, amely a tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályait foglalja össze. E szabályok határozzák meg a tűzvédelem anyagi feltételeit.

Jogszabályi környezet:

-          1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

-          306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

-          1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

-          67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról

-          2009. évi XXXVII. törvény az erdőről és az erdő védelméről

-          4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről

-          28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról

 

A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Megyei Főügyelet

Tel.: 76/501-010

Fax.: 76/504-257

 

Baja Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Tel./Fax: 79/424-944

 

Bácsalmás

Dunatetétlen

Madaras

Bácsbokod

Dusnok

Mátételke

Bácsborsód

Érsekcsanád

Miske

Bácsszentgyörgy

Érsekhalma

Nagybaracska

Bácsszőlős

Fajsz

Nemesnádudvar

Baja

Felsőszentiván

Ordas

Bátmonostor

Foktő

Öregcsertő

Bátya

Gara

Solt

Csátalja

Géderlak

Sükösd

Csávoly

Hajós

Szakmár

Csikéria

Harta

Szeremle

Dávod

Hercegszántó

Tataháza

Drágszél

Homokmégy

Újsolt

Dunafalva

Kalocsa

Újtelek

Dunapataj

Katymár

Uszód

Dunaszentbenedek

Kunbaja

Vaskút

 

Kecskemét Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Tel.: 76/502-810, Fax: 76/502-820

 

Ágasegyháza

Jakabszállás

Nyárlőrinc

Apostag

Kecskemét

Orgovány

Ballószög

Kerekegyháza

Pálmonostora

Bugac

Kiskunfélegyháza

Petőfiszállás

Bugacpusztaháza

Kunadacs

Szabadszállás

Dunaegyháza

Kunbaracs

Szalkszentmárton

Dunavecse

Kunpeszér

Szentkirály

Felsőlajos

Kunszállás

Tass

Fülöpháza

Kunszentmiklós

Tiszaalpár

Fülöpjakab

Ladánybene

Tiszakécske

Gátér

Lajosmizse

Tiszaug

Helvécia

Lakitelek

Városföld

Kiskunhalas Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Tel.:77/421-355, Fax: 77/520-083

 

Akasztó

Jászszentlászló

Móricgát

Balotaszállás

Kaskantyú

Páhi

Bócsa

Kecel

Pirtó

Borota

Kelebia

Rém

Császártöltés

Kéleshalom

Soltszentimre

Csengőd

Kiskőrös

Soltvadkert

Csólyospálos

Kiskunhalas

Szank

Fülöpszállás

Kiskunmajsa

Tabdi

Harkakötöny

Kisszállás

Tázlár

Imrehegy

Kömpöc

Tompa

Izsák

Kunfehértó

Zsana

Jánoshalma

Mélykút

 

 

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. További információ...

Elfogadom a sütik használatát.