Május végén és június elején a természet új életekkel gazdagodik: ekkor jönnek világra többek között az őzek gidái és a szarvasok borjai. Az anyák csendes, rejtett helyeket választanak, hogy biztonságos környezetben adjanak életet szaporulataiknak. A fiatal állatok ekkor még gyengék és védtelenek, ezért az anyjuk táplálkozás idejére elfekteti őket, és rövid időre egyedül hagyja. A gidák és borjak ösztönösen mozdulatlanul lapulnak meg a fűben vagy az avarban, hogy elkerüljék a ragadozók figyelmét.
Sokan, akik egyedül fekvő gidát vagy borjút találnak az erdőben, tévesen azt gondolják, hogy az állat elárvult, és segítségre szorul. Valójában azonban az anyjuk nagy valószínűséggel a közelben van, és visszatér hozzájuk, amint biztonságosnak látja a környezetet. Sokan azt gondolják, hogy az anyát lelőtték. De magától értetődő, hogy szaporodási és utódnevelési időszakban nincs vadászati idénye sem az őzeknek, sem a szarvasoknak.
Nagyon fontos, hogy a kicsinyeket ne érintsük meg, ne próbáljuk meg hazavinni! Az idegen szag miatt az anya nem fogja felismerni, és nem fogadja el többé. Emellett a vadállatok felnevelése otthoni körülmények között szinte lehetetlen, mivel nemcsak táplálásra, hanem a természetes életre való felkészítésre is szükségük van. A vadfajok engedély nélküli befogása ráadásul törvénybe ütközik, és súlyos büntetést von maga után.
Az erdőben sétáltatott kutyák esetében is különösen fontos a felelősségteljes viselkedés ebben az időszakban. Jogszabályi kötelezettség, hogy az erdőterületen a kutyákat csak pórázon szabad vezetni. Ez a szabály nemcsak más emberek biztonságát szolgálja, hanem elsősorban a vadon élő állatok védelmét. Egy szabadon futkározó kutya könnyen rátalálhat a rejtőzködő gidákra, borjakra, és megzavarhatja vagy megsebesítheti őket. Ha pedig egy vemhes őzet vagy szarvastehenet kezd üldözni, az állat a nagy ijedtségtől akár el is vetélhet, ami hatalmas veszteség.
Ezért, amikor tavasszal és nyár elején az erdőben járunk, mindig figyeljünk oda a környezetünkre! Hagyjuk békén a fiatal állatokat, és vezessük pórázon kutyáinkat. Így segítünk megőrizni az erdő békéjét, és hozzájárulunk a vadon élő állatok nyugodt szaporodásához. A természet védelme közös felelősségünk!
Tarjányi Lili