Hungarikum lett a magyar akácfa és a magyar akácméz – a Hungarikum Bizottság döntését Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter jelentette be pénteken, a testület kihelyezett ülését követő sajtótájékoztatón. "A magyar akác az alföldi és a vidéki táj elengedhetetlen része, kiváló magyar fa, a világon egyetlen ország sem ért el Magyarországhoz hasonló eredményeket az akácgazdálkodásban" – érvelt a bizottság döntése mellett a miniszter.

2016. május 21-én Baján rendezik meg a III. Országos Akácnapot (Petőfi-sziget, rendezvénytér), ahol bemutatják többek között az akácfa felhasználási lehetőségeit, szerepét az erdőgazdálkodásban. A kiállítást kísérő programok:
Erdei Delikáteszek kóstolója, akácos játékok, Faesztergálás mesterfokon – bemutató, kézműves foglalkozás gyerekeknek, Az aranyló Hungarikum – mézkóstoló.

A KEFAG Zrt. saját hatáskörben (erdészek, közfoglalkoztatottak és az Innovációs Központ munkatársainak közreműködésével) végzi az akác telepítését.

Mag:
A fehér akác pillangósvirágú növény, így hüvelytermése van, amelyből felnyílás után a talajra potyognak a vese alakú, 4-5 mm nagyságú magok. A termés október elején érik, de a hüvelyek télen a fán maradnak, miközben fokozatosan kinyílnak. A talajra hullott mag évtizedekig megtartja csírázóképességét. Erősen átfekvő, azaz hosszú éveken keresztül nem kezd csírázni. Ezt a kemény maghéj okozza, amely a víz és a levegő számára átjárhatatlan. Az akácmag eredeti élőhelyén leginkább erdőtüzeket követően csírázik.
Az akác magja kisméretű, 1 kg átlagosan 50 000 magot tartalmaz.

Gyűjtés:
Az akác észak-amerikai eredetű, idegenhonos fafaj, amely gyökérsarjaival erőteljes terjeszkedésre képes. Emiatt az akác szaporítóanyaggal kapcsolatos tevékenységeket a hazai törvények igen szigorúan szabályozzák (lásd: 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet). Az akácmagot Magyarországon csak a kijelölt magtermelő állományok talajáról lehet gyűjteni. A gyűjtést a NÉBIH felé előre jelenteni kell, és a gyűjtés során is történhetnek ellenőrzések. Gyűjtés előtt az erdő talajáról eltávolítják a cserjéket és lágyszárú növényeket. Ezután az erdőállomány avarszintjét és a talaj felső 10 cm-ét kupacokba rendezik össze. A felkupacolt talajt átrostálják egy kettőskúp alakú rostán, így tisztítják meg a magot a talajtól és a durva szennyeződésektől. Majd a magot néhány napig jól szellőző, száraz, hűvös helyen szikkasztják, végül a finom szennyeződéseket is kirostálják a magtételből. Egy-egy magtermelő állományban 10 évenként végeznek maggyűjtést, és hektáronként átlagosan 180 kg mag gyűjthető be.

Tisztítás:
A kitisztított akácmag nedvességtartalma 20 % körül van, amely szobahőmérsékleten a tárolás során 8-10 %-ra csökken. A száraz mag tovább tisztítható szelelőrostával. Így akár több, mint 7-10 évig is eltartható zsákokban.

Koptatás:
Forgalomba hozatal előtt a maghéjat koptatjuk (szkarifikáljuk). Így érjük el, hogy a kemény maghéj megkopjon, elvékonyodjon, ezáltal a magbél a maghéjon keresztül fel tudja venni a környezetből a vizet, a fejlődő csíra pedig át tudja törni a maghéjat, vagyis ki tudjon kelni. Ezt a mechanikai maghéjsebzést csiszolópapírral kibélelt keverőgépben végzik. A koptatás során többször mintát vesznek, amit nedves szűrőpapírra helyezve vizsgálnak. Ha a magvak gyorsan elkezdenek duzzadni, akkor a koptatás mértéke megfelelő. Szkarifikálás után az akácmagot gombaölő szerekkel célszerű csávázni.

Hatósági ellenőrzés:
Az értékesítést minden esetben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Felügyeleti Osztályának hatósági ellenőrzése is megelőzi. Csak fémzárolt akácmagot szabad forgalomba hozni. Ellenőrzéskor egyrészt mintát vesznek, melyet a NÉBIH laboratóriumában bevizsgálnak, valamint a zsákokba töltött akácmagot fémzárolják. Így biztosítják az akácmag minőségét.
A  vásárláskor ezen kívül az eladó származási igazolást ad ki a magról, és a vevő megtekintheti a NÉBIH által kiadott jegyzőkönyvet is.

Vissza a kezdőlapra...