1948 nyarán a szegedi székhelyű felügyeleti hatóság igazgatósága elrendelte a két erdőgondnokság összevonását, az így létrejött vállalat pedig a Kecskeméti Állami Erdőgondnokság nevet kapta.

1950-ben országos szinten megszűnt a gondnoksági szervezet, és létrejöttek az állami erdőgazdaságok, így alakult meg a Kecskeméti Állami Erdőgazdaság is, amelyhez 1952-ben hozzácsatolták a bugaci és a szabadszállási erdőgazdaságokat, amellyel egy a Tiszától a Dunáig terjedő szervezet jött létre, megalapozva a Kiskunság egészére terjedő egységes gazdálkodást.

1958-tól az erdőgazdaság a Délkiskunsági Állami Erdőgazdasággal történő egyesülést követően továbbra is kecskeméti székhellyel Kiskunsági Állami Erdőgazdaság néven működött tovább, amelyet 1970-ben MÉM utasításra átneveztek Kecskeméti Erdő és Fafeldolgozó Gazdaságra.

A következő lépcső 1985. május 15-e volt, amikor is Kiskunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaságot megalapította az akkori mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter.

Ezt követően az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa a Kiskunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaságot 1992. április 8-i hatállyal államigazgatási felügyelet alá vonta, aminek eredményeképpen 1993. július 1-jén megalapították a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Részvénytársaságot. A Társaság alapítója és 100%-os tulajdonosa az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság, mint a Magyar Állam tulajdonosi jogainak gyakorlója, később jogutódja az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság volt. A Tulajdonos 2005-ben a Társaság nevét „KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaságra” (KEFAG Zrt.) változtatta.

2010-től a tulajdonosi jogok gyakorlója rövid ideig a Magyar Fejlesztési Bank lett, majd kialakult a mai irányítás, amelynek keretében a Magyar Állam nevében eljárva ezeket a jogokat az Agrárminiszter látja el.