A természettel ismerkedtek a hittan-táborosok

Nagy Enikő kolléganőnk kedden (23-án) Kelebián, a Kerékpáros Pihenőnél tartott természetismereti foglalkozást, ezúttal a Kelebiai Plébánia pályázati és önkormányzati támogatással megszervezett egyhetes hittan-tábor kis lakóinak. Nagycsoportos óvodások, első és második osztályos nebulók, összesen mintegy 20 gyermek, valamint kísérőik várták kolléganőnket. A tábor tematikájának megfelelően a teremtett világ szépségeiről esett szó. Kezdetként egy rövid kirándulással indult a foglalkozás. A séta során látottak alakították, hogy mikor miről essék éppen szó: az út menti sarangokon tanulmányozhatóak voltak az évgyűrűk, tapintható volt a fakéreg érdessége, mindent betöltött a fenyőgyanta erőteljes illata, ez mind-mind érdekes és izgalmas tapasztalás! Érdemes nyitott szemmel járni, mert továbbhaladva az árokparton feltűnt a jellegzetes, kék virágfüzérű terjőke kígyószisz, de az apró, rózsaszín virágú, illatos levelű kakukkfű sem maradt rejtve! Kiváló lehetőség, hogy a virágokról, lágyszárúakról, fűszernövényekről ki-ki elmondhassa, amit tud vagy gondol. Valaki talált egy törött tojáshéjat, természetesen azonnal a madarakra terelődött a beszélgetés fonala! Enikő madárhangokat utánzott, a gyerekek igyekeztek felismerni. Szóba kerültek az erdőn-mezőn, valamint az ember közelében élő madarak is. Továbbhaladva eljutottak egy mesterséges erdőfelújítás szélére, közepén néhány nagy szürkenyár hagyásfával. Enikő itt röviden, közérthetően ismertette az erdőgazdálkodás alapjait, a fakitermelés és erdőfelújítás speciális körfolyamatát, időbeni - évtizedekben mérhető - változását.

A túrázás után a pihenő hűs helyiségében folytatódott a foglalkozás, a terepi program során nyitva maradt kérdések tisztázásra kerültek, a preparátumok bemutatásával jobban megismerhetőbbé váltak a rejtett életmódú erdei állatok, mindez kötetlen beszélgetés formájában, érdeklődő, csillogó szemű, új ismeretekre szomjas gyermekekkel.

A foglalkozás után a táborozók programja virágültetéssel folytatódott, kapcsolódva a nap motívumához. Jelképes gesztus, összhangban a hittel, természettel, környezetünkkel és közösségünkkel.