A HUN-REN, Magyar Kutatási Hálózat kutatói erre a kérdésre keresték a választ. A szakemberek három különféle erdőtípus talajának felszíni rétegeit vizsgálták. Ezek között két, egymás után véghasznált akácállomány alatt található termőtalajt, egy természetes úton felújult fiatal vegyes gyertyános-tölgyes állományt, illetve egy középkorú, szintén gyertyános-tölgyes társulást vizsgáltak. A talajréteg mintáiban található baktériumok diverzitását, összetételét, katabolikus aktivitási profilját hasonlították össze, amelyeket a 20. század elején egy korábbi szántóföld helyén telepítettek. A katabolizmus az élő szervezetek biokémiai reakciók során történő tápanyag lebontása, olyan anyagcsere-folyamatok összessége, amelyek a lebontásért felelnek. Ez egy olyan, a szervezeteket érintő energia felszabadító folyamat, amely során bonyolult szerves vegyületekből egyszerűbb felépítésű szerves vagy szervetlen vegyületek keletkeznek. A katabolikus energia a sejtben munkavégzési- és tartalékenergiává alakul át, egy része pedig hőenergiaként szabadul fel. Az anabolizmus és katabolizmus folyamatához egyaránt oxigénre van szükség. A fentebb említett mérésekből kiderült, hogy az akácerdők alatt színesebb baktériumközösség él, a nitrogénkötő szervezetekből jóval kevesebb van. Szili-Kovács Tibor a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Talajtani Intézet tudományos főmunkatársa szerint az eredményeket a klímaváltozás miatti erdőleromlás hatásainak előrejelzésében is hasznosítani tudják majd.
Az eredmények nemrég jelentek meg a „Talajbiom kutató transzdiszciplináris kiválósági központ létrehozása a fenntartható talajerőforrás érdekében" projekt keretében. A kutatást a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet és az ELTE Mikrobiológiai Tanszék végezte. A vizsgálat olyan mikroorganizmusok szerepének fontoságára irányul, amelyek a talaj-növény rendszerben kulcsfontosságú szerepet játszanak. A mikroorganizmus egy gyűjtőfogalom, amelyet szabadszemmel nem látható apró élőlényekre használnak, mint például a baktériumok, gombák vagy éppen a vírusok. Ezeknek a mikroorganizmusoknak a növényekkel kialakított kapcsolatát nagyban befolyásolják az emberi tevékenység által történő beavatkozások. Beszélhetünk itt akár a növényvédőszerek használatáról, a műtrágyázásról vagy a különféle megváltozott földművelési módokról. Ez lehet az alapja a fenntartható, napjainkban létfontosságú erdőgazdálkodási és mezőgazdasági rendszereknek.
A talaj paraméterei kimutatták, hogy az egyik legfontosabb tényező a baktériumközösség szerkezetének alakulása. Kimutatták továbbá, hogy a fehérakác erdő alatt él a legtöbb baktérium. A katabolikus aktivitás mintázatot a talaj pH-ja mellett a talaj szerves szén tartalma is befolyásolja. A nemrég letermelt tölgyesben volt a legalacsonyabb a talaj szubsztrát-indukált légzése. A talajlégzés az a folyamat, amikor a talajban található élőlények a talajba került vagy az ott képződött szerves anyagok átalakításához oxigént vesznek fel, illetve az átalakításkor keletkező szén-dioxidot leadják. Az erdőállományok között a katabolikus-aktivitás változékonyságának fő alappillére a citrát hasznosítás volt.
A vizsgálatokat egy korábban szántóföldként, majd azt követően erdőként hasznosított területen végezték, ami nagyszerű összehasonlítási alapként szolgált egy, a közelben lévő közel hat évtizedes növénytermesztési tartamkísérlethez. Adja magát, hogy ezeket a legjobb minőségűnek tartott, legtermékenyebb csernozjom-jellegű talajokat szántóföldként hasznosítják, míg erdőtelepítésre általában a gyengébb termőképességűeket használják. A csernozjom talajok főbb jellemzője a szintezettség. A humuszban gazdag, jó termőképességű, sötét színű, laza, morzsás szerkezetű „A” szint. A világosabb színű, kevesebb humuszt tartalmazó „B” szint. A „C” szint pedig a humuszt már nem tartalmazó talajképző kőzet.
A csernozjom talajokra jellemző a semleges vagy enyhén lúgos pH, a magas humusztartalom, a nagyszerű vízgazdálkodás, és viszonylag könnyű művelhetőség. Hazánkban a csernozjom az „ideális” talaj, amelyben a legigényesebb növényeket is jó hozammal lehet termelni. A szántóföldi növények közül őszi búza, kukorica, napraforgó, szója, a zöldségek közül gyökérzöldségek, hagymafélék is kedvelik és számos gyümölcsfaj szép termést hoz rajtuk. Ezért nem jellemző az erdősítés ezen a talajon. Ugyanakkor a talaj minőségét tovább javítja, fokozva a talaj széntárolását is. Ennek a manapság sokat emlegetett klímavédelmi szempontok miatt van jelentősége.
A felsoroltak mellett további fontos kutatásokat is elvégeztek, amely többek között a különféle erdészeti beavatkozásoknak a talaj mikroorganizmusaira gyakorolt hatását vizsgálták. A kapott eredmények a klímaváltozás hatása során garantálható erdőromlás hatásainak előrejelzésében is hasznosítható információk lesznek. Ezt a kutatás tudományos főmunkatársa is megerősítette. Mint, ahogyan azt is, hogy a szántóföldeken korábban használt talajjavító műtrágyák nem okoznak gondot az erdők későbbi fejlődésében. Mi több, vannak olyan fafajok, amelyeket a szerves vegyületekkel vagy nehézfémekkel szennyezett talajok tisztítására is fel lehet használni. A fitoremediáció során a természetben előforduló növények és a velük kapcsolódó mikroorganizmusok segítségével tisztítják meg a különféle természeti elemeket a légszennyezéstől, talajszennyezéstől, vízszennyezéstől. További érdekes információkat is napvilágra hozott a kutató. Tudvalevő, hogy az akác gyökérzetén nitrogénmegkötő baktériumok találhatóak, melyek szimbiózisban élnek a növénnyel. Ezek segítségével nagyobb mennyiségű nitrogént képesek megkötni a levegőből. Így a talajban megnövekszik a nitrátkoncentráció, ami csökkentette a nitrogénmegkötésben részt vevő baktériumok számát az akácállomány talajában.
Tarjányi Lili